Üdv! Blogomat egy filmkritikával kezdem. Vagy inkább úgy mondanám, blogomat egy filmelőzetese robbantotta ki belőlem. Eljutottam arra pontra, hogy vagy én, vagy mindenki bolond. De melyik? Lelkiismeretem azt mondja, nekem van igazam. Leszögezem az elején, hogy csak az előzetest néztem meg, ami bőven elég volt ahhoz, hogy belepiruljak és eldöntsem egy ilyem filmre soha nem ülnék be a moziba. A kommenteknél aztán megint csalódtam, mindenki ajnározta. Megint egy olyan film, ami erkölcstelen, férjeket megalázó, anticsaládcentrikus, trágár beszéddel tűzdelt.

A legrosszabb, hogy a néző evvel a szellemiséggel táplálkozik, ezt tekinti elfogadható viselkedésformának. Szörnyű. Aztán csodálkozunk rajta, hogy romlik a világ, lazulnak az erkölcsök, elvadulnak a gyerekeink, szaporodnak az abberált bűncselekmények. Egyre ijesztőbb világkép tárul elénk. Ha ez a normális, akkor én nem akarok az lenni, nem erre fogom nevelni a gyermekeimet. 

Miért engednek meg ilyen filmeket vetíteni tömegeknek?  Ráadásul "ártatlan" vígjáték köntösbe bújtatva. Hova lettek azok a filmek, amik a szeretetről, hűségről, önfeláldozásról, nemes jellemről, becsületességről, szépségről szólnak. Jah, hogy nem ezt akarják közvetíteni a világnak, ami azt eredményezi, hogy lassan (gyorsabban, mint gondolnám) ilyenné válik a világ...  

Nem ajánlom senkinek ezt a filmet, erkölcstelen, trágár. Óvjuk meg magunkat és a gyerekeinket az ilyen mocsoktól.

Legyen bennünk, spiritusz! 

Megosztás a facebookon